1900. március 31-én született Miskolcon, a vasútállomáshoz közeli Újvilág utcában (a későbbi Vörösmarty utca 49-es számú házban), egy csak – a csatornázás akkori hiányából következő – obszcén csúfnevén (,,Körül szaros”) emlegetett város széli kocsma szomszédságában. Mára a kicsiny házak eltűntek, a Vörösmarty utcai lakótelepen a költőről elnevezett utcácska (Szabó Lőrinc sétány) és egy róla elnevezett általános iskola emlékeztet a szülőház helyére. A későbbi költő tulajdonképpen véletlenül született itt; édesapja mozdonyvezető volt, akit pihenésében zavart a környezet, ezért nemsokára továbbköltözött a család.
Apja Szabó Lőrinc (1874–1946), mozdonyvezető. Az apai család névadó őseit a XVII. századig lehet visszavezetni: az első ismert ős, Szabó Mihály hadi szolgálataiért 1627-ben Gyulafehérvárott Bethlen Gábor fejedelemtől, „gáborjáni“ előnévvel nemességet nyert. Az időben visszatekintve a családban volt lelkész, földbirtokos, Szatmár vármegyei jegyző. A költő apai nagyszülei gáborjáni Szabó Lőrinc (1830–1888) és milótai Baráth Terézia (1847–1928) voltak, tíz gyermekük született, de csak hat élt meg felnőttkort. A legidősebb Kálmán (1867–1938) gyermekkorában egy fertőző betegség következtében megsiketült, nyomdász lett, alakja megörökítődött a Tücsökzenében (91. Kálmán bácsi); az ő fia Gáborjáni Szabó Kálmán (1897–1955), festőművész. A másik nagybácsi: G. Szabó Mihály (1872–1945), tiszabecsi tiszteletes-tanító, majd esperes, akiről Szabó Lőrincnek több költeménye is szól.
A költő anyja: Panyiczky Ilona (1876–1947); családja lengyel eredetű: dédapja, Panyiczky János telepedett meg Magyarországon.
A költő apja különbözött családja értelmiségi foglalkozást is elérő tagjaitól: a gimnáziumot a IV. osztály után tanulmányi sikertelenségek miatt abba kellett hagynia, géplakatos, majd mozdonyvezető lett. Miskolcon dolgozott, itt ismerkedett meg feleségével. Id. Szabó Lőrincnek és Panyiczky Ilonának négy gyermeke született. Az elsőszülött: Zoltán (1898–1964), mérnök, a Magyar Államvasutaknál dolgozott. A második gyermek Szabó Lőrinc. Őt két lány követte: Rózsa (1905–1905), aki 10 hónapos korában hunyt el fertőző betegség miatt; Hajnalka (1910–1936), akinek egész életét végigkísérte a betegeskedés, TBC-ben halt meg.1906 őszén az elemi iskolát Miskolcon kezdi el. 1907 és 1909. március 31-e között Balassagyarmaton jár elemi iskolába (második és harmadik osztályt), a Templom (ma Szabó Lőrinc) utca 10. számú házban laknak (melyet emléktábla jelez) az Ipoly partján (elemi iskolai bizonyítványában beírás: ,,Debrecenbe való költözködését bejelentette. Balassagyarmat 1909. márc. 31.” [a szakirodalomban az 1908-as évszám tévesen terjedt el]).
1909 és 1918 között iskoláit Debrecenben folytatja: az elemi iskola negyedik osztályát, majd a gimnázium nyolc osztályát a Református Főgimnáziumban. Lakásai: Késes utca 3., Déli sor 22., Rákóczi utca 67.; 1916-tól a húszas évek elejéig, a Tücsökzenében Érlelő diákéveknek nevezett felsős gimnáziumi évei idején a Veress utca 22. számú házban lakik családja.
1918. március 8-án hadiérettségit tesz, március 15-től november elejéig katona (a debreceni tiszti iskolán évfolyamelső, ezért hadapród tizedesként gyalogsági kiképzőnek a lugosi tüzérezredhez kerül). A frontok összeomlása után Budapestre utazik, beiratkozik a Műegyetem gépészmérnöki karára, majd átiratkozik a Pázmány Péter Tudományegyetem (ma ELTE) magyar-német-latin szakára. Első albérlete november 21-től Karácsonyig: Damjanich u. 7. Verseit elviszi Babitshoz a Nyugat szerkesztőségébe. Babits barátságába fogadja.
1919 elejétől őszéig Graf Ferenc bornagykereskedőnél lakik a Podmaniczky utcában (31. III. 16.). Babits egyetemi előadásain tanársegédi teendőkkel bízza meg. Az Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Hivatal munkatársa, Dienes László és Kőhalmi Béla titkára. Augusztustól szeptember végéig a Magyar Írók Szövetségénél (Szabó Dezső mellett) titkár. Októbertől albérletekben nyomorog (Visegrádi utca 39. III. 25., illetőleg ugyanebben az utcában 48. fszt. l.).
1920-ban a Nyugat februári (3–4. sz.) számában: G. Szabó Lőrinc néven: Edward Fitzgerald-Omar Kháyyám négysorosai (bevezetés, fordítások). Ugyanitt a júniusi (11–12.) számban megjelent a Föld, Erdő, Isten XXXI., Jelenések című darabja, akkor még Novus nascitur ordo címen, a majdani Kalibán kötet Záporban és Augusztus című versei, illetve a Karambol című, életében kötetbe nem rendezett verse. Alkalmi műfordításokból él (Baudelaire: Kis költemények prózában; Omár Khájjám: Rubáiját; Wilde Oszkár: Az odaadó barát;Paul Verlaine: Nők; Coleridge: Ének a vén tengerészről Shakespeare szonettjei -- megjelenik 1921 márciusában); részt vállal Babits erotikus antológiájában, az Eratóban (megjelenik 1921-ben Bécsben a Hellas Verlag kiadásában); Baudelaire: Romlás virágait Babits és Tóth Árpád társaságában fordítja (megjelenik 1923-ban). Július 2-án Babits lakásába fogadja (Reviczky u. 7. III. 15.)
1921 januárjában a Babits házassága alkalmából a Víg Agglegényben rendezett baráti összejövetelen megismerkedik Mikes Klárával (1896--1978), akit Szilveszterkor feleségül vesz. Augusztus 1-től (1926. július 1-ig) Az Est című napilap munkatársa.
1922. január 2. és 1927 nyara között az Üllői úton albérletben laknak (31. fszt. 3.). Május 1-én megjelenik Kner kiadásában első verskötete, a Föld, Erdő, Isten.
1923 februárjában 10. és 13. között Bécsben tartózkodik, ahol 11-én megismerkedik Hatvany Lajossal, aki ezt követően vendégül látja a Hermes villában. Április 23-án megszületik leánya, a versekben szereplő Kisklára, az utóbb Gáborjáni Klára néven ismert színésznő. Ugyanezekben a napokban készíti Rippl-Rónai József híres festményét a költőről. Május 6-án megindul Mikes Lajos szerkesztésében Az Est-lapok irodalmi rovata. Megszakad kapcsolata a Nyugat folyóirattal, mivel a június 16-i számban az Osvátot köszöntő versét a szerkesztő átjavította. November 6-án Sugár Károly a Zeneakadémián Baudelaire A dög és Browning Az eretnek tragédiája című verseit adja elő a költő fordításában; az ő Caliban-alakítása ihleti a költő második kötetének címadó versét. Karácsonyra az Athenaeum kiadásában megjelenik a Kalibán! című verskötete. Karácsony előtt a Tátrában meglátogatja Tóth Árpádot.
1924. április 11-én a Renaissance Színház bemutatja Georg Kaiser Asszonyáldozat című művét a költő fordításában, Bárdos Arthúr rendezésében, Simonyi Máriával, Táray Ferenccel a főszerepben (a fordítás teljes szövege nem ismert). Július 10. és 22. között Ausztriában és Észak-Olaszországban utazgat (hazautazva Bécsben felkeresi Hatvany Lajost, akivel összeszólalkoznak a Világ július 20-i, Beszélgetés Francia-Kiss Mihállyal… című interjúja okán). December 7-én Miskolcon matiné-műsoron szerepel nemzedéke tagjainak műveivel, Idő és Irodalom: 1924 címmel tartja felolvasását. December közepén kezdődött a Vékes Ödönné Korzáti Erzsébettel huszonöt évig tartó kapcsolata (a Vers és valóság folytatásaként készült, a szerelmeit ismertető emlékezés Erzsike című részlete szerint szerelmük 1924 végén kezdődött; az évfordulót december 17-én ünnepelték évente; ugyanakkor a Vékes Endrének írott emlékező levében azt írja: ,,1925. dec. közepén voltunk egymáséi először”).
1925. július 23. és 26. között Fiuméban tölt néhány napot egy gazdasági tárgyalás tudósítójaként (ennek emléke a „trieszti” történetként megírt [Köszönöm, bátyuska, elég bután..] kezdetű szatirikus verse [I-V]). Augusztus 2. és 18. között feleségével Olaszországban utazgatnak, hazatérve írja meg ezeknek az éveknek az összefoglaló versét: Óda a genovai kikötőhöz. Az év végén jelenik meg (1926-os dátumozással) Fény, fény, fény című verskötete.
1926. január 22. és március 7. között Szabó Lőrincné Újtátrafüreden az új Palace Szanatóriumban kezelteti tüdőcsúcshurutját, egy ideig Vékesné Korzáti Erzsébet társaságában; a költő elkíséri őket (január 22. és 24. között), majd ismét odautazik feleségéért (március 5. és 7. között). Tátrai és olaszországi emlékeiből született a Grand Hotel Miramonti című verse. Július 1-től végkielégítéssel elbocsájtják Az Est szerkesztőségéből. December 10. és 23. között a Tátrában tartózkodik a Babits házaspár, valamint Tóth Árpád és felesége társaságában. Karácsonyra megjelenik A Sátán Műremekei című verskötete és Verlaine válogatott versei című fordításgyűjteménye. December 30-án Rákosi Jenő meghívta a P.E.N. Club rendes tagjai sorába.
1927. február 27-én megjelenik a Pandora című, hat számot megért (az utolsó, 5--6. már összevontan készülő) havi folyóirat első száma, amelynek Szabó Lőrinc a szerkesztője (szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VII. Rózsa ucca 25.), az indulás alkalmából Szabó Lőrinc interjút ad Az Estben. Március 26-án költői estjét rendezik a Lipótvárosi Demokrata Körben, melyen közreműködött többek között Ascher Oszkár, Péchy Blanka és Pakots József. Július első felében új lakásba költöznek: Gólya utca 50. II. 34. (most Bókay utca 56.). Május elején sógornőjével, Mikes Margit költőnővel Ausztriában utazgatnak, szovjet filmeket néznek, és Babits Halálfiai című regényét olvassa, mint erről Séta idegenben című esszéjében beszámol. Július 17. és augusztus 2. között Erdélyben utazgat, erről riportsorozatot küld Az Est-lapoknak. Október 15-től 1928 őszéig a Pesti Napló munkatársa. November 27-én Ady születésének félszázados évfordulójának ünnepére Debrecenbe Ady kortársai közül Babitsot és Juhász Gyulát, a fiatal nemzedék képviseletében Szabó Lőrincet hívják meg.
1928. július 22-én a Pesti Naplóban megjelenik a Köszönöm, hogy szerettelek című vers, amelyben a ,,messzi hála” és ,,messziről súgom csendesen” utalások szerepelnek, ebből felesége a Hollandiában üdülő Vékesné Korzáti Erzsébetre ismer; a költő bevallja kapcsolatukat. Szeptember 20. és 29. között a Duna és Rajna mentén utazik feleségével Kölnig, Vékesné Korzáti Erzsébet – betegségre hivatkozva – nem csatlakozik hozzájuk. Október 26-án éjjel Szabó Lőrincné öngyilkosságot kísérel meg. A Siesta szanatóriumban gyógyítják, innen szökteti meg férje, előbb Csepelre egy baráti házaspár (Sági Márta költő és Rosenberg Henrik gyógyszerész) vendéglátó otthonába (Pesti út 10.; a ház már nem áll, panel lakótelep áll a helyén), majd új lakásba költöznek 1929 elején, a Németvölgyi út 6. (ma 16.) félemelet 2-be. Októbertől a Magyarország munkatársa, egészen 1945-ig. Az év végén megjelenik Az Est 1929-es Hármaskönyvében a Divatok az irodalom körül című alapvető tanulmánya, amelyben leszámol az avant-garde-dal, és új ,,klasszikus realizmust” (= tárgyiasságot) hirdet. December 14-én fiatal írók előadóestje, Babits vezeti be.
1929. szeptember 5. és 9. között bátyjával kirándul Ausztriába, a Rax hegységbe. December 14-én megszületik fia, a versekből ismert Lóci, a későbbi reklámfilmrendező.
1930. augusztus 19-én Bécsben váratlanul meghal apósa, Mikes Lajos; az Alserkirche ravatalozójában látottak ihletik Húsz óra múlva című búcsúztató versét. Megszerkeszti Mihályfi Ernő társaságában, és jelentős részben fordítja az apósa által szervezett, a Pesti Napló nyolcvanéves jubileumára készített Halhatatlan szerelem című antológiát. Év végén egy könyvgyűjtő megrendelésére (elvben) egyetlen példányban megjelenik a Kner kiadó speciális nyomtatványaként Omar Khajjám-fordításának átdolgozott változata.
1931. január 23. és február 21. között a Magyarország közli fordításában Remarque Vissza a háborúból című regényét (a német eredeti szintén napilap közleményként jelent meg, nem azonos a könyv alakban véglegesített regénnyel). Június végén-július elején a Lloyd Triestino Victoria nevű luxusgőzhajójának nemzetközi sajtóútján vesz részt lapja képviseletében a Trieszt-Velence-Brindisi-Alexandria-Kairó útvonalon (a piramisokat is megtekintő kirándulás emléke többek között a Sivatagban című vers és az Egy marék Libia című elbeszélés). November 29-én a debreceni Ady Társaság által rendezett nemzedéki irodalmi esten vesz részt Erdélyi József, Illyés Gyula, Kodolányi János, Németh László, Gulyás Pál társaságában. Bisztrai Farkas Ferenc kiadja Szabó Lőrinc Villon-fordításait a költő születésének 500. évfordulója alkalmából (ismertetése Az Est december 31-i számában).
1932. január 18-án első ízben kap Baumgarten-díjat. Június 19. és 29. között leányával és feleségével Dalmáciában utazgat. Kner kiadásában megjelenik a Turóczi-Trostler Józseffel közösen fordított háromkötetes Goethe-antológia, majd ennek honoráriumaként az év végén Te meg a világ című verskötete. Szeptember 30-án tagjai közé választotta a La Fontaine Irodalmi Társaság. Bisztrai Farkas Ferenc felkéri a költőt az 1933-as Bibliofil Kalendárium elkészítésére, a régi Pandora-gárda részvételével.
1933. augusztus 1-től kéthetes csehszlovákiai körutazáson vesz részt Vékesné Korzáti Erzsébet társaságában, Anton Straka kultúrattasé segítségével. Augusztus 9-én Prágából képeslapját többek között Josef Hora, František Halaš, Ján šmrek és Vilém Závada írják alá. Utazására emléktábla emlékeztet a Macocha szakadék és cseppkőbarlang feletti vendéglő falán. Lefordítja Az Est-lapok Filléres Klasszikus Regények sorozata számára Goethe Wertherjét (ennek emléke Werthert fordítva és mindig című verse). December 2-án meghal a költőt kedvelő és segítő Miklós Andor, Az Est-lapok kiadója és tulajdonosa.
1934-ben megjelenik Válogatott Verseinek [sic!] első gyűjteménye a debreceni Uj Irók [sic!] sorozatban, Juhász Géza és Kardos László szerkesztésében. Február 1-én (1936. április 10-ig) Zilahy Lajos veszi át a Magyarország szerkesztését, Szabó Lőrinc olvasó- és segédszerkesztőként a lap egyik vezetője lesz; szerződéses munkatársak: Kodolányi János, Féja Géza, Bajcsy-Zsilinszky Endre. Júliusban feleségével Párizsba utaznak, a Boulevard Saint-Germain 160. szám alatt, az Acropolis Hotelben laknak. Szabó Lőrinc szeptember 16. és 27. között Abbáziában pihen és fordít (ott tartózkodására emléktábla emlékeztet a mai Hotel Imperial bejáratánál).
1935. február 23-án este a Zilahy-villában Illyés Gyula és Szabó Lőrinc Eckhardt Tiborral, a Független Kisgazdapárt elnökével találkoznak, négyes megbeszélésen. „Április 12. Péntek” (Illyés naplójegyzete szerint, a korábban emlegetett 16-i dátummal ellentétben) délután a Zilahy-villában Féja Géza, Illyés Gyula, Móricz Zsigmond, Németh Imre, Németh László, Szabó Lőrinc, Tamási Áron és a házigazda, Zilahy Lajos találkoznak Gömbös Gyula miniszterelnökkel, ezt követően Új Szellemi Front elnevezéssel a kormány reformprogramját figyelembe véve a megbeszélésen részt vett írók kifejtik reformelképzeléseiket a Magyarország napilapban. Szabó Lőrinc családjával május 1-én a Volkmann utca 8. első emeletére költözik; itt lakik a költő haláláig, ebben a lakásban őrzi családja ma is a költő könyvtárszobáját eredeti állapotában. A július hónapot Déda-Bisztrán tölti leányával és felesége öccsével Bisztrai Farkas Ferenc vendégeként; itt fordítja Shakespeare Athéni Timonját, amelyet november 8-án, Somlay Artúrral a főszerepben mutat be a Nemzeti Színház. November 11-én ,,a lábamon ma metszenek fel egy mély infekciót” (írja Révay Józsefnek) -- melyet hat hétig tartó lábadozás követ; az eseményről az Egy orvos halálára című verse emlékezik meg. December 31-én Szilveszteri köszöntő a Nemzetiben című alkalmi versét az akkor legfiatalabb színésznő, Szeleczky Zita mondja el.
1936 könyvnapján megjelenik az Athenaeum kiadónál Különbéke című verskötete. Július elsején a MALERT 7.35-kor induló, 870 kilométeres Bécs--Salzburg--München--Zürich repülőjáratának sajtóbemutatóján Svájcban jár, még aznap 12.50-kor érkezik Zürichbe, majd negyedikén (svájci és müncheni programok után) Mátyásföldre érkezik 18.40-kor; az út verses emléke a Reggeltől estig kötet. Októberben meghal húga, Hajnalka; a költő szülei szétköltöznek (húga portréját Halott húgom könyvei című versében idézi fel). November 11-én a Nemzeti Színház bemutatja Krasiński Pokoli színjátékát, Szabó Lőrincnek a Franz Theodor Csokor-féle német átdolgozása alapján készített fordításában.
1937. január 18-án másodízben kap Baumgarten-díjat. Március 15-én részt vesz a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Márciusi Front alakuló nagygyűlésén. Július 10. és 22. között fiával, Lócival Dalmáciában utazgatnak. Kosztolányi halála után – az ő helyére – tagjai közé választja február 2-án a Kisfaludy Társaság; székfoglalóját – Kosztolányi Dezsőről szóló előadását – november 3-án tartja az Akadémia épületében. November 12-én a Nemzeti Színház bemutatja fordításában Hanns Johst Thomas Pain című drámáját, Jávor Pállal a főszerepben.
1938. április végén megjelenik saját költségén Harc az ünnepért című verskötete, a Bartha Miklós Társaság emblémájával, A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Könyvesboltjának bizományaként, a Németh László Tanújának nyomdászánál, Tóth Lászlónál (Első Kecskeméti Hírlapkiadó- és Nyomda-Rt). Július 20. és augusztus 12. között (a Harminchat évben téves a dátumozás!) a Fekete-erdőben a Titi-tónál fordítja Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékát és Kleist Amphitryonját (szállodai címe: Wolf's Hotel Titisee, Hochschwarzwald, ott tartózkodására emléktábla hívja fel a figyelmet a Maritim Hotel bejáratánál). Augusztus 20. és 29. között Horthy sajtókíséretének tagja Németországban. A Nemzeti Színház centenáriumára írja Az örök Magyarországhoz című ünnepi versét. Október 12-én a Nemzeti Kamaraszínháza bemutatja fordításában Catherine Turney Byronról szóló Keserű aratás című darabját. December 17-én a Nemzeti Színház bemutatja az Ahogy tetsziket, a méla Jaques szerepéért Uray Tivadar a Kisfaludy Társaság Greguss-díját kapja.
1939. február 18-án a Nemzeti Színházban bemutatták fordításában és Németh Antal rendezésében Kleist Amphitryon című művét. Május 17-én a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. (1943-tól: Új Idők Irodalmi Intézet Rt.) szerződést köt a költővel életműve kötetenkénti kiadására. Április 28. és május 4. között Teleki miniszterelnök sajtókíséretének tagja Németországban. Június 9-én előadást tart a berlini Collegium Hungaricumban Neue Ungarische Dichtung – Geist und Stil címmel. Júliusban és augusztus elején – az ott megismert – Moldvay Klára angol szakos tanárnő társaságában a Tátrában fordítja a Macbethet. Július 30-án az Új Időkben megjelenik Ima a gyermekekért című verse, ettől kezdve az 1944. karácsonyi számig a folyóirat állandó munkatársa lesz. November 18-tól az ,,államosított” Esti Magyarország olvasószerkesztője (főszerkesztő: Szvatkó Pál). November 18-án a Nemzeti Színház bemutatja fordításában a Macbethet.
1940 könyvhéten megjelenik fordításában Villon Nagy Testamentuma. Június 28-án átveszi Budapest Székesfőváros Arany János Érmét. Július 2. és október 15. között katonai szolgálatra hívják. Október 20. és 30. között Galyatetőn pihen, katonaverseit írja; itt éli át – talán -- első anginás rohamát. November 18-án a Szózat című jobboldali radikális lap megtámadja katonaverseit. Az általa szerkesztett berlini Kazinczy Könyvtár sorozat számára lefordítja Gottfried Keller Tükör, a cica, Theodor Storm Aquis submersus, valamint Annette von Droste-Hülshoff A zsidóbükk című elbeszélését (a kötetek megjelenési dátuma: 1941).
1941. március elején sajtótudósítóként részt vesz a lipcsei nemzetközi vásáron. Hazatérve a Jugoszláviába látogató íródelegáció tagja. Május 17. és 28. között a Nemzeti Színház németországi vendégszereplését kíséri. Április 9-e és 30-a között ismét behívják, hadnaggyá léptetik elő (a korábban közölt júliusi dátum téves!). Karácsonyra megjelenik az Örök barátaink, műfordításainak első gyűjteménye.
1942. március 7. és 14. között ,,lőszerkezelői tanfolyam”-ra hívják be, de a március 15-i megemlékezést már Szófiában ünnepli (a delegáció tagja többek között Hankiss János debreceni egyetemi tanár, Nyírő József, Zilahy Lajos); március 15-én délelőtt a szófiai egyetemen szerepelnek, délután a magyar követségen fogadáson vesznek részt, másnap meglátogatják a rilai kolostort, Szabó Lőrinc megismerkedik Elizaveta Bagrjanával, az egyik legjelentősebb bolgár költőnővel, akinek két versét is lefordítja magyarra (az útról Kelet és kikelet címmel a Magyar Csillagban ír beszámoló útirajzot). Október elején Weimarban a Költői Napokon és az Európai Íróegyesülés rendezvényein szerepel, hazatérve bizalmas levélben számol be útjáról a külügyminisztériumnak. November 21. és 23. között részt vesz és felszólal az Antal István nemzetvédelmi-propaganda miniszter által szervezett  lillafüredi írótalálkozón (melyen részt vett Kállay Miklós miniszterelnök és Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök is), előadásának szövegét a cenzúra nem engedi a Magyar Csillagban közölni. December 8-án Berlinben beszél friss weimari tapasztalatairól, utána 11-én Bécsben tart előadást, mindkét helyen házigazdái a költő életművét is méltatják.
1943. február 24-én a Tiszti Kaszinóban finn katona-esten felolvassa Koskenniemi-fordításait, amelyek utóbb az Új Idők március 27-i számában jelennek meg. Április 11-én részt vett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának „Arany János” Önképző Körének 100 éves jubileumi ünnepségén, s ott felolvasta diákkori emlékeit feldolgozó beszédét (Önképzőköri emlékek címen jelent meg). Május 1. és június 1. között ismét ,,lőszerkezelői tiszti tanfolyam”-ra hívják be. Utóbb a katonai szolgálat alól mentesítve június elején Stuttgartban és Münchenben tart előadást ( a korábban jelzett június 19-i berlini jelenléte téves adat!). Münchenben június 8-án 19 órakor a Club von Münchenben (Rezidenzstrasse 27, bejárat a Viscardistrasse felől) a weimari költői napokon szerzett benyomásairól beszél, verseit Otto Osthoff színművész mutatja be, Stuttgartban június 10-én, 19.30-kor a Hotel Marquardt ünnepi termében tart előadást költészetéről, verseiből Roderich Arndt színművész olvas fel. A könyvhéten megjelenik Összes verseinek gyűjteménye. Augusztus 2. és 1944. november 25. között katona: hadi szolgálat, a VKF VI.-on [Vezérkari Főnökség VI. Osztályán]; a Képes Tábori Újság társszerkesztője (társa: Darvas János, szerkesztőtársa a Magyarország szerkesztőségében is). Megjelenik Omar Khajjám-fordításának harmadik változata. A Révai Kiadó számára átdolgozza Baudelaire-fordításait, A romlás virágai végleges magyar kiadását életrajzzal és jegyzetekkel ellátva sajtó alá rendezi. December 6-án Debrecenben neki ítélik ,,országos írói érdemeid, debreceni kapcsolataid és műveidben a Debrecenhez való tartozás kidomborítása” okán a Debreceni Irodalmi Társaságok és a Nyári Egyetem első ízben kiadott ezerpengős Csokonai-díját, amelyet 8-án műsoros est keretében vesz át.
1944. január 18-án harmadízben tüntetik ki Baumgarten-díjjal. Elnyeri az Irodalompártoló Társaság díját. Ezek a díjak lehetővé teszik, hogy berendezze könyvtárszobáját. November 13-án főhadnaggyá léptetik elő (ezt a rangot a háború után nem ismerik el, mivel – bárha szolgálati ideje alapján automatikusan érte el a fokozatot, de – az október 15. után hatalomra került illegitim Szálasi-kormány idejére esik kinevezése). Karácsony este a szovjet hadsereg bevonul Budagyöngyére, Szabó Lőrinc lakását, könyvtárát megmenti Temirkul Umetoli, a későbbi neves kirgiz költő. Szabó Lőrincet, fiát és vejét december 31-én szovjet katonai ellenőrzésre gyűjtik be, vejét hadifogolyként elviszik (csak 1948 karácsonyára térhet haza), a költőt és fiát hazaengedik.
1945. május 8-ig három alkalommal tölt néhány napot rendőrségi őrizetben, egy ideig rendőri felügyelet alatt áll. Szeptember 25-én az újságírói igazoló bizottság feddéssel igazolja, az igazoláson felolvassa Bírákhoz és barátokhoz címzett kétrészes védőbeszédét. Áprilistól szeptemberig vezeti Naplóját. Augusztus 14. és 1947 könyvnapja között elkészül a Tücsökzene. December 8. és 1946. január 20. között Thomas Ernőéknél, a Nyíregyháza melletti Sóstóhegyen dolgozik a Tücsökzene darabjain.
1946. július közepén először vendégeskedik Igalon, a Baumgartner családnál (a kerti ,,kőlugas”-ban készül többek között a Tücsökzene, majd az ezt követö években A huszonhatodik év és az 1953-as szonettek jelentős része, itteni ihletésű az Egy igali ól előtt című kései verse is). Szeptember végén, október elején Ózdon Dóczi Antal református lelkész vendégeként dolgozik a Tücsökzenén (ekkori élmény szülötte Az Árny keze című vers). Októbertől 1949 nyaráig a Válasz költői rovatának szerkesztője.
1947 könyvnapjára ,,nem könyvnapi jelleg”-gel megjelenik a Tücsökzene. December 17-től tagja az Írószövetségnek.
1948. május 10-én este a Kis Színház (Rottenbiller u. 20.) bemutatja Szabó Lőrinc fordításában A. A. Milne A fiú hazatér című egy felvonásos vígjátékát (mellette Francois de Curel Az új bálvány című három felvonásos színművét mutatták be Sebestyén Károly fordításában). Május 25-én megjelenik az Örök barátaink második kötete. Július 21. és 23. között három fiatal optikus társaságában egy motorcsónakon kezdődik utazása, amelynek mozzanatait a Vers versek helyett című költeményébe szövi; az ezt követő ,,balatonozós” út végállomásaként augusztus 2-án és 3-án Földváron tartózkodik, ennek emléke A földvári mólón című verse. Decemberben megjelennek Shakespeare összes drámái a Franklin kiadónál, köztük a költő régebbi fordításai és az ez évben befejezett Troilus és Cressida; megjelennek bilingvis kiadásban Shakespeare átdolgozott szonettjei is. December 13. és 1949. január 31. között a költő lefordítja Puskin A bahcsiszeráji szökőkút című elbeszélő költeményét.
1949. február 9. és 25. között Hévízen a Keresztes apácanővérek Szent Józsefről elnevezett panziójában Tompa Kálmán doktor vendége, itt keletkezik (a vendégként idelátogató Vékesné Korzáti Erzsébet elutazása után) A huszonhatodik év két szonettje, ,,amit még látott”: Képzelt képzeleteddel, Vezeték. A Hévízen készült szonetteket a ,,Hévízi füzetek” néven ismert kockás füzetbe írja (ebből csak a Képzelt képzeleteddel című hiányzik, mert ezt kiszakítva elküldi Vékesné Korzáti Erzsébetnek; a füzet a Petőfi Irodalmi Múzeum, a vers az MTA Könyvtára Kézirattárában található; a kettő összefüggését Horányi Károly vette észre). Márciustól májusig lefordítja (második hévízi tartózkodásán fejezve be) az Andromaché című drámát a Franklin kiadásában megjelenő, Illyés által szerkesztett Racine Összes drámai művei című kötet számára. Májustól a Nemzeti Színház ismét előadja az Ahogy tetsziket. A Fórum júniusi számában megjelenik A bahcsiszeráji szökőkút, a költőt Puskin-éremmel tüntetik ki. Július 29. és augusztus 6. között Bernáth Aurélék vendége, itt kezdi írni Kisörsi nádas című versét. A Válasz megszűnésével publikációs lehetőség nélkül marad.
1950. február 12-én öngyilkos lesz Vékesné Korzáti Erzsébet a Ráth György utca 54. első emeleti lakásában. Március 8. és 1951 húsvétja között megírja A huszonhatodik év első száz szonettjét. Áprilistól a Nemzeti Színház ismét előadja a Macbethet. Április végén kétszer is volt érpattanásból következő tüdőbevérzése, elterjed halálhíre; utóbb nyáron szembevérzésre panaszkodik. Májusban megjelenik a Franklin Kiadónál Somlyó György szerkesztésében Válogatott műfordításainak kötete. Nyáron Molière Embergyülölőjét és Psychéjét fordítja egy tervezett Molière-összes számára, és A huszonhatodik év szonettjeit írja Bernáthéknál Kisörsön, Kovács József vaskereskedő vendégeként Bogláron és Tihanyban Illyéséknél.
1951 húsvétján Balatonfüreden Liptákék vendégeként összeállítja A huszonhatodik évet, amelyet azután Lipták Gábor gépel le több példányban. Október 10-én éri első szívtrombózisa Tihanyban, lábon viseli el.
1952-ben lefordítja Thomas Hardy Tess d'Urbelville című regényét Egy tiszta nő címmel. Karácsonyra az Írószövetség stencilezett formában megjelenteti Szabó Lőrinc fordításában Burns Vidám koldusok című költeményét.
1953. június 3. és augusztus 10. között lefordít egy kötetet Tyutcsev verseiből. Szeptember 7. és 20. között újabb szerelmes versciklust ír (Igalon, Szárszón és Balatonfüreden). Az év végén lefordítja az Ifjúsági Színház kérésére Shakespeare Vízkereszt című vígjátékát (a fordítás 2004-ben jelent meg).
1954. április 4-én műfordításaiért (főként Majakovszkij fordításáért) József Attila-díjjal tüntetik ki. Június 11-én az Ifjúsági Színház kamaratársulata bemutatja a Vízkeresztet, Apáthi Imre rendezésében, Farkas Ferenc zenéjével.Nyáron lefordítja Molière Nők iskolája című vígjátékát. December 30-án hajnalban második szívtrombózisát kapja.
1955-ben az Újév hajnalától március 17-ig fekszik az ORFI-ban [Országos Reumatológiai és Fizikoterápiás Intézet, a valahai Irgalmasrendi Kórház, most részben ismét Budai Irgalmasrendi Kórház] és a Gellért Szálló gyógyszanatóriumi szobájában (dr. Bernáthné Pártos Aliz osztályán július 2-ig. ). Elkészül Illyés felfedező tanulmánya és Bernáth Aurél festménye a költőről.
1956. január-februárban újabb verseket ír, köztük a Mozart hallgatása közben címűt. A könyvhéten megjelenik Válogatott verseinek új gyűjteménye (benne Valami szép címmel utolsó általa összeállított verskötete), a bevezető tanulmányt Illyés Gyula készítette. Július 2-án megrendezik szerzői estjét az É[pítési] M[inisztérium] Mélyépítési Tervező Vállalat szakszervezeti bizottsága helyiségében, amely visszhangos sikert aratott. Szeptember 17-én beválasztják az Írószövetség elnökségébe. Október 23-án szülővárosa, Miskolc rendezi meg szerzői estjét, amelyet Illyés Gyula vezet be. Szeptember 15. és december 9. között befejezi 1953-as szerelmes versciklusát. Október közepe és december közepe között elkészíti a forradalom eseményeit kommentáló Meglepetések című versciklusát.

1957 januárjában megalakult Magyar Írás Szövetkezet tagja lett többek között régi kiadója, bisztrai Farkas Ferenc, a Nagy Imre-kormány államminisztere, Illyés Gyula, Kodolányi János, Németh László és Tamási Áron mellett; az egyesülés deklarált célkitűzése: „az eszmei színvonal feltétlen biztosítása és a szakmai kritika mennél behatóbb művelése”. Március 15-én Kossuth-díjjal tüntetik ki (a kitüntetéssel járó pénzösszegből segítette többek között Zelk Zoltánnét, Sárközi Györgynét, Sinka Istvánt és a miskolci estjét rendező utóbb bebörtönzött Bihari Sándor feleségét). Húsvétkor megjelenik A huszonhatodik év. Május 13-án Tihanyban látja a holdfogyatkozást, amelyről utolsó befejezett versét írja (május 16-án véglegesíti). Szeptemberben megjelenik a Tücsökzene bővített kiadása. Május 29-én, szerdán 4 órakor Darvas József elnök meghívására megjelenik az Országos Béketanács megbeszélésén az atom és hidrogénfegyver használata és a további kísérletek folytatása ellen, és ennek folyományaként július 1-jei dátummal aláírta a Magyar írók tiltakozása az atombombakísérletek ellen című kiáltványt. Majd miután szeptember elején érte küldött írószövetségi autóval felhozták balatonozós útjáról Budapestre (itthon épp festették a lakást, ezért Bernáth Auréléknák volt kénytelen megszállni, Bernáthék lakásán tölti az éjszakákat, Bernáthné naplója szerint szeptember 3-án és 4-én) aláírta írótársai mentése érdekében, a felesége és leánya emlékezése szerint számára nagy fájdalmat okozó A magyar írók tiltakozása az ENSZ ötös-bizottsági jelentés közgyűlési tárgyalása ellen című nyilatkozatot, melyet a Magyar Nemzet szeptember 8-i, majd az Élet és Irodalom szeptember 15-i számában tettek közzé. Szeptember 5-én indul vissza, Bernáthné ezt az utóbb sorsszerűen hangzó mondatot írja le: „Lőrinc elment végleg.” Visszautazásakor felesége kíséri a vonatig, ő segít a csomagokat is kivinni. Megérkezése után az úti fáradalmakra panaszkodik. Szeptember 7-i levelében ezt írja haza: „Nagyon fárasztó utazás volt: a vonat ¼ 11-re futott be. Nagyot aludtam az éjjel.” Külön kellemetlenül érinti, hogy a vonatnál senki sem várta. Először Liptákékhoz megy. Pár napig náluk lakik. Ekkor írja házigazdája vendégkönyvébe ideges kézírással a végzetes szót: „Elnémulok! Szabó Lőrinc 1957. szept. 10.”, majd Lipták Gábor tiltakozó kérlelésére ezt az utóhangot: „Pótlás: mivel Gabus ,valami biztatót’ kér, hát – remélem, holnap a Világkirály leszáll hozzá Űrhajóján a Hetedik Égből és mellére tűzi a halhatatlanság hétgyémántos arany nem-tudom-mijét!!!” Majd szeptember 12-én Illyéséknél Tihanyban kezdődik betegsége utolsó fázisa. Rosszullétében újabb trombózisra gyanakodnak, mentővel kísérik át barátai a szívkórházba. Szeptember 15-i, Baumgartneréknek küldött levelében maga is úgy véli, hogy „rám vetette árnyékát a nyomorult (harmadik) szívtrombózis”. Még erről a rosszullétről is beszámol levelében: „Csütörtökön mentőkocsin hoztak Füredre, most itt fekszem az Állami Szívkórházban, a fsz. 12-es szobában, dr. Debrőczy igazgató főorvos baráti kezelésében.” Mentővel hozzák Pestre, október 3-án délután, öt perccel három óra előtt meghal az akkori Gömöri-klinikán (Fiumei út, 17. I. 119.). Október 8-án a Kerepesi temetőben temetik nagy állami tiszteletadással.